kbela221
– Síelés alapfokon
Agyilag lefáradtam,
de elhatároztam, hogy 18.41 és 18.48 közötti szabadidőmben megtanulok síelni a
hotelben. Éppen szaunázásból jöttem a hotel földszintjéről, a lift jólesően
elsuhant az első, a második és a harmadik emelet mellett, megállt a negyediken,
amikor elhatároztam a csúszást.
Gyorsan le is
dobtam a szaunázó ruhámat, ahogy kell, összehajtogatva, mert elég drága a
szaunázó ruha, vigyázni kell rájuk, ha máskor is szeretnék szaunázni. Letettem
a mezítlábat, a nemlétező nadrágot, a kitalált, divatos bokszeralsót és a
képzeletet felülmúló, elképzelt pólót. Melléjük tettem a papucsot és a köntöst,
a szálloda tulajdonát.
Gyorsan felvettem a
síruhámat, mert az idő ott sürgetett az ajtóban.
Dermesztő meleg
volt.
Egy lány indult még
síelni rajtam kívül, nagyon jó színe volt a síruhájának, és a sapkája is
tetszett.
– Szia – köszöntem
rá vakmerően.
– Szia – válaszolt
kedvesen.
Nem tudtam, mit
mondhatnék még hirtelen, spontán. Szorongattam a botomat.
– Az oroszok lefelé
síelnek.
– Az oroszok már
csak ilyenek.
– Ismered őket?
– Igen láttam őket
síelni.
– Aha, értem.
– Én is.
Gyengéden ellök
magától.
Bátran megsimogatom
a vastag síruhát a hátán.
Ekkor felsóhajt, és
megkérdezi:
– Keféltél már a hó
tetején?
– Még nem.
– Na jó,
kipróbálhatod velem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése